A ragasztóanyagok és ragasztási technológiák alkalmazása az autógyártó iparban több mint 50 éves múltra tekint vissza. Az elmúlt években a járművek teljesítménye és a termékminőség iránti növekvő kereslet következtében az autógyártásban használt anyagok egyre változatosabbá váltak. A ragasztás és a tömítés így alapvető folyamatokká váltak, így a ragasztóanyagok nélkülözhetetlen anyagokká tétele az autógyártásban, a ragasztási technológia pedig a modern autógyártás egyik kulcstechnológiája.
Ami az autóipari ragasztókat illeti, teljesítményüknek nemcsak a jármű élettartamára vonatkozó követelményeknek kell megfelelnie, hanem kompatibilisnek kell lennie a nagy-folyamatos gyártási folyamatokkal is. Ez azt jelenti, hogy megfelelő fizikai és kémiai tulajdonságokkal, valamint kiváló alkalmazási jellemzőkkel kell rendelkezniük, beleértve a tárolási stabilitást és a szállítási biztonságot. Ebben a tekintetben a forró olvadékragasztók határozott előnyöket kínálnak, ezért széles körben elterjedtek az autóiparban.
A melegen olvadó ragasztókat elsősorban autóipari tetőkárpitok ragasztására használják (beleértve a PVC tetőkárpit varrásait, a burkolatok burkolatait, a hangszigetelő párnázatot és az íverősítő gerendák ragasztását a tetőburkolathoz), valamint a belső és külső kárpitelemek ragasztására, valamint a karosszériaelemek hegesztett kötéseinek tömítésére. A leggyakrabban használt típusok a poliészter-alapú és a poliamid-alapú forró olvadékragasztók.
Egy autó több tízezer alkatrészből áll. A külföldi piacokon megközelítőleg 4 kilogramm ömledékragasztót használnak fel egyetlen jármű gyártásához. A forró olvadékragasztók speciális alkalmazásai a különböző autóalkatrészekben a következők:
1. Fényszórók
Hagyományosan a fényszórókat csavarokkal rögzített perforált gumitömítésekkel zárták le. Ennek a módszernek a forró ragasztókkal való helyettesítésével a gyártók gyors ragasztást és tömítést érhetnek el, ami nemcsak a gyártási költségeket csökkenti, hanem az automatizált összeszerelést is megkönnyíti. Ezenkívül a tömítési teljesítmény jelentősen javul.
2. Ülések
Korábban az üléspárnákat és a kereteket mechanikus módszerekkel, például szegéssel, kapcsokkal vagy rögzítőkkel rögzítették egymáshoz. Manapság forró olvadékragasztókat használnak a ragasztáshoz, ami csökkenti az eltolódási problémákat, lehetővé teszi a félig{1}}automatizált gyártást, és jelentősen csökkenti a gyártási költségeket.
3. Műszerfal légcsatornái
A személygépjárművekben a műszerfal és a karton alkatrészei üreges légcsatornákat alkotnak. Korábban ezeket nagy fémkapcsokkal erősítették össze, - ez a folyamat időigényes- volt, és rossz tömítést eredményezett. A melegen olvadó ragasztók használata növelte a termelés hatékonyságát, miközben jobb tömítési minőséget és általános megbízhatóságot biztosít.
4. Gázpedál
A személygépkocsi gázpedálja polipropilénből készül. A kopásállóság növelése érdekében egy kör alakú polioximetilén (POM) betétet ragasztanak a központi horonyba. Mivel a POM nehezen-ragasztható-anyag, csak a melegen olvadó ragasztók képesek hatékonyan tartós kötést elérni ebben az alkalmazásban.
5. A szívócső elveszett habformázása
A motor szívócsonkja alumíniumötvözetből készül, és habosított öntési eljárással, expandált polisztirol (EPS) mintákkal készül. Üreges szerkezete miatt öntés előtt két habszivacsot össze kell ragasztani. Ezt a folyamatot másodperceken belül be kell fejezni, és a ragasztónak az EPS mintázattal együtt el kell párolognia az olvadt alumínium hőmérsékletén. Az EVA- vagy acetát-alapú forró olvadékragasztók különösen ideálisak erre a célra.
